Miért kattintanak rá a hatásvadász szavakra a felhasználók? Ahhoz, hogy megértsd ezt, segítségül hívjuk a pszichológiát.

Az emberi agy nehezen viseli a kétértelműséget. Azt mondják, hogy az emberi természetünkből fakad, hogy amikor találkozunk valami kétértelműséggel, azonnal vágyat érzünk arra, hogy megértsük és kiderítsük, melyik értelmezés az igaz. Ezért olyan hatásosak például azok a bulvár címek, amelyekben azt írják, hogy „XY olyat tett, amire senki sem számított”. Ebben az esetben nem világos, hogy egy kiemelkedően jó és nemes tett történt, ami példaértékű lenne, vagy valami alattomos és elítélendő történt, amitől megrökönyödünk. Valóban igaz, hogy ez a kifejezés már elég elcsépelt, de ha megérted, miért működik (vagy régen nagyon jól működött), segíthet abban, hogy te is olyan hatásos szöveget írj, ami a kétértelműség erejével komoly eredményeket ér el.

A Zeigarnik-hatás az az érdekes jelenség, amelynek következtében az emberek sokkal jobban emlékeznek azokra a dolgokra, amiket nem fejeztek be. Gondolj csak bele, melyik marad mélyebben az agyadban: a tegnap végignézett film, amelyhez hasonlókat már számtalanszor láttál, vagy az a film, amit nem tudtál befejezni tegnap, mert az internet megszakadt mindössze 10-15 perccel a vége előtt? Egyszerűen az agyunk mélyére vésődik az a feszültség, amit a megválaszolatlan kérdések okoznak. Ezért, ha sikerül olyan címsort alkotnod, ami finoman (és nem bosszantóan) kérdéseket hagy maga után, nagy eséllyel sikeres lesz.

FOMO (Fear Of Missing Out) – Az emberi természet része az a természetes reakció, hogy félünk attól, hogy lemaradunk valami fontos eseményről vagy információról. A FOMO kifejezés magában hordozza ezt a félelmet: az aggódást, hogy lemaradunk valamiről. Ez a motivációs tényező sokakat arra ösztönöz, hogy rákattintsanak egy címre, mert egyszerűen nem akarnak lemaradni semmiről. Ha képes vagy olyan címsort alkotni, amely ennek az érzésnek a kihasználására épít, akkor magas átkattintási arányt érhetsz el.